Az előző pár cikkben végignéztük, hogyan készülhetünk fel lelkileg egy kisbaba érkezésére. Ezek után most térjünk át arra, hogy mit tehetünk azért, hogy testileg is egészséges gyermekünk születhessen.

Orvosi szempontból létezik az úgynevezett „három hónapos felkészülés a fogamzásra”, melynek állomási a következők:

• Az ivarsejtek védelme
• A tartós fogamzásgátlás felfüggesztése
• A fogamzás optimális idejének meghatározása
• Magzatvédő vitamin szedése
• A várandósság alatt ártható munkahelyi hatások kivédése
• Általános egészségvédelem

Bár szorosan nem ebbe a kategóriába tartozik, de az optimális családtervezés feltételei közé sorolható és ebből kifolyólag itt említeném meg az esetlegesen szükséges genetikai vizsgálatot, és a szexuális úton terjedő betegségek szűrését és kezelését.

Nézzük végig sorban, hogy melyik fogalom pontosan mit is jelent.

Az ivarsejtek védelme

Egy élet két ivarsejt találkozásával kezdődik. Születendő gyermekünk egészségi állapotát tekintve határtalanul fontos e két sejt kromoszómaállományának minősége. Utódunk minden jellemző tulajdonságát, egészen a kislábujja körmétől a legkisebb haja száláig a férfi és a nő egy-egy ivarsejtjének genetikai állománya határozza meg! A szaporító sejtek védelme tehát kiemelkedő fontosságú!

Létezésünk csodája, avagy tragédiája, hogy az ivarsejtek egymás nélkül halálra ítéltek, amennyiben rövid kis életük alatt nem találkoznak, elpusztulnak.

A női petefészekben lévő tüszők közül havonta csak egy indulhat útnak a beteljesülés folyamatán. Ehhez képest a férfiak "pazarló" életmódot folytatnak, ugyanis testükből alkalmanként 160 millió ondósejt rajtol a fődíjért, azaz annak az egyetlen petesejtnek a kegyeiért, amely a nő testében várakozik. A küzdelem óriási, hisz a női ivarsejt mindössze 24 órát hajlandó várni az érte harcban álló hímivarsejtekre. Így a csatát csakis a legerősebb, leggyorsabb és legegészségesebb spermium nyerheti meg.

A hímivarsejtek némiképp türelmesebbek, ők ugyanis 3 vagy akár 5 napig is képesek életben maradni és várni a petesejtre, a nő legkevésbé sem vendégszerető szervezetében.

Mivel havonta csak egy, huszonnégy óráig megtermékenyíthető petesejt képződik, a sikeres fogamzás érdekében kulcsfontosságú lesz a „randevú” idejének meghatározása, de minderről majd egy kicsit később. Térjünk vissza az ivarsejtek védelmére és arra, hogy miért is van szükség a 3 hónapos felkészülésre.

A hímivarsejtek védelme:

A férfiak szervezetében az egész életen át tartó ondósejt termelődés a serdülőkorban veszi kezdetét. Naponta átlagosan 176 millió hímivarsejt képződik. Egyetlen sejt azonban 74 napon át tartó fejlődésen megy keresztül mire érett, egy petesejtet is megtermékenyíteni képes hímivarsejté alakul. Tehát, a ma képződő spermiumok csak 10-15 hét múlva indulhatnak az utódnemzés versenyében, de tudnunk kell azt is, hogy a ma termékenyíteni képes ondósejtek magukon hordozzák az elmúlt 74 nap minden eseményét. Ezért ez az időintervallum kiemelten fontos a születendő gyermek egészségi állapotára vonatkozóan. Az ondósejtek növekedésük közben rendkívül sérülékenyek. Ezt mutatja az tény is, miszerint általuk 6,5-szer több génhiba kerülhet át az utódba, mint a petesejt révén. A hímivarsejtek fejlődésük során eltérő mértékben érzékenyek a környezet károsító hatásaira. A legérzékenyebbek természetesen a legfiatalabbak, növekedésükkel ellenállásuk is gyarapszik.

A női ivarsejtek védelme:

A petesejtek képződése eltér a hímivarsejtekétől. Fejlődésük már a magzati élet 2-3. hetében elkezdődik. Kialakulnak az úgynevezett törzspetesejtek, amelyekből később őspetesejtek lesznek. Az anyaméhben töltött hatodik hónapra már mintegy 6 millió őspetesejt zsong az embrió petefészkeiben, melyből ezután sok elpusztul, így a születés pillanatában már csak mindössze 2 millió sejt található a női ivarszervekben. Ők a serdülőkor kezdetéig inaktív állapotba kerülnek, bár pusztulásuk folyamatosan zajlik. A termékeny kor elérésére a nők már csak 300.000 petesejttel gazdálkodhatnak, amiből havonta csak egy próbálhat szerencsét. Minden tüszőrepedést megelőzően 9 órával „ébred fel” egy kiválasztott petesejt, ami ekkor fejezi be azt az osztódási folyamatot, amit a születéskor megkezdett. A petesejt ebben az időszakban a legérzékenyebb a környezet ártó hatásaival szemben, de azt kell mondjam, egy nőnek egész életében figyelni kell arra, milyen életmódot folyatat, hiszen már „földi” léte első pillanatától őrzi testében a jövő nemzedékét. (Szemben a férfiakkal, akiknek mindössze 74 nappal előre kell tervezniük.)

Most már tudjuk, miért és mennyire fontos védelmezni genetikai kódunkat hordozó, és azt továbbítani is képes parányi sejtjeinket. Így hát nézzük meg azokat a környezeti hatásokat, amelyek károsíthatják őket, s amelyek korlátozására mind a nőknek, mind a férfiaknak érdemes odafigyelni a fogamzást megelőző 3 hónapban.

Az ivarsejteket károsító tényezők:

• Hőhatás:

A hímivarsejtek kifejezetten érzékenyek a magas hőmérsékletre, számukra már a testhőmérséklet is káros, ezért is a kaptak ők külön helyet, a testen kívüli zsákocskában.

Károsító hőhatások:

- Lázas állapot

- Forró fürdő

- Szauna

• Betegség, fertőzések
• Bizonyos gyógyszerek tartós szedése: Amennyiben rendszeresen szedünk valamilyen orvosságot, a tervezett fogamzás előtt érdemes kikérni a kezelőorvos véleményét arról, hogy tartsunk-e szünetet a gyógyszer szedésében.
• Vegyi anyagok – pl.: röntgensugár
• Élvezeti szerek túlzott fogyasztása:

- Alkohol

- Napi 4-5 kávé (Nők esetében már a napi 3 kávé is káros lehet)

- Dohányzás

- Drogok

• Mechanikai hatások (kifejezetten a hímivarsejteket károsítják):

- Szoros nadrág

- Bicikli

A dohányzás és az alkoholfogyasztás ma sajnos általános probléma, ezért ezek káros hatásira egy kicsit bővebben kitérnék.

A dohányzás hatásai:

A férfiaknál gátolja a spermiumok képződését

Korlátozza a hímivarsejtek mozgását, a nikotin ugyanis megbénítja az ondósejtek farkát, ami a haladásukat biztosítja

Gátolja az ivarsejt megtermékenyítő képességét

Dohányzás alatt több rendellenes alakú hímivarsejt képződik

A nagyobb mennyiségű dohányzás átmeneti meddőséget okozhat

Nők esetében igazolt, hogy a cigaretta 60%-al növeli a terméketlenség esélyét

A férfiak esetében idővel merevedés zavart okozhat

Alkohol hatásai:

- Csökkenti a meglévő és a képződő ondósejtek számát

- Lassítja az ondósejtek mozgását, ami már önmagában meddőséget okozhat, hisz tudjuk, hogy a petesejt mindössze csak 24 órát vár a hímivarsejtekre, a sebesség tehát kulcskérdés

- A tartós alkoholizmus végleges meddőséget okozhat

Nem kell alkoholistának lenni ahhoz, hogy a szesz génkárosító hatásainak jelei megmutatkozzanak születendő gyermekünkben. Ehhez sajnos elegendő egyetlen átmulatott éjszaka is, amikor alaposan a pohár fenekére néztünk. Amennyiben pont az a hímivarsejt találkozik a petesejttel, amelyik az elmúlt 2 hónapban részesült az alkohol bódító hatásában, a fejlődési rendellenességek kialakulására sokkal nagyobb az esély, mint egyébként. Ezért amennyiben tudatosan tervezzük a fogamzást, célszerű odafigyelni arra, hogy ebben a szenzitív periódusban ne kerüljünk illuminált állapotba. Természetesen egy-egy pohár bor nem idéz elő fejlődési rendellenességet okozó kromoszómakárosodást, a részeg állapot az, amit kifejezetten kerülni kell.

A fentebb említett károsító hatások előfordulása esetén (pl.: egy lázas állapottal járó betegség, egy röntgen vizsgálat stb…) érdemes 3 hónapot várnunk a gyermekáldásra, hogy biztosan egészséges ivarsejtek találhassanak egymásra.

A leírtakkal senkit nem szeretnék megijeszteni, mert a fent felsorolt tényezők fennállása mellett is születhet tökéletesen egészséges gyermekünk, viszont amennyiben odafigyelünk ezekre az ártó faktorokra, csökkenthetjük a fejlődési rendellenességek kialakulásának kockázatát.

Folytatás következik...

Éliás Eszter

Felhasznált Irodalom: Dr. Czeizel Endre - Felkészülés a családi életre