A fogamzás létrejöttéhez végtelenül sok tényező együttes érvényesülése szükséges, de mindenek előtt a két legfontosabb dolog a petesejt és a hímivarsejt jelenléte. A „randevút” azonban korán sem olyan egyszerű összehozni, mint gondolnánk. Havonta ugyanis csak egy női ivarsejt, és az is mindössze 24 óráig hajlandó fogadni a próbálkozó hímivarsejtek ostromát. A kis „ebihalak” útja a női szervezet belsejében rendkívül hosszú és vontatott. A spermiumok haladási sebessége 3mm percenként, így akár 10 óra is eltelhet, míg a férfi szervezetének legkisebb sejtjei találkoznak a nő legnagyobb sejtjével, a petesejttel.

Említettem már az előzőekben, hogy a nő testének belseje nem túl barátságos a kis idegenekkel szemben. Rengeteg akadályt gördít a „behatolók” elé, amivel azt a célt igyekszik szolgálni, hogy csak a leggyorsabb, legerősebb, legellenállóbb, és ebből kifolyólag vélhetően a legegészségesebb hímivarsejt törhesse át a petesejt falát. Máig kérdés, hogy mindezen buktatókat legyőzve a hímivarsejtek miképp találnak rá a petesejtre, de a legújabb kutatások arra engednek következtetni, hogy a spermiumoknak van egy fajta szaglása, minek segítségével kiszimatolják a petesejt helyét.

A „kis katonák” nehéz tusája megéri, hogy megnézzük, milyen próbákat is kell kiállniuk a hosszú út során.

Egy-egy alkalommal 160 millió, vagy akár még ennél is több ondósejt indulhat a versenyen. A hüvelyben lévő savas kémhatás azonban már a próbálkozók felét elpusztítja. A szerencsésebbek továbbjuthatnak a méhnyakig, ami talán a legnagyobb hányadtatást jelenti számukra. Itt ugyanis a spermiumok érkezésével egy időben olyan ellenanyagok termelődnek, amelyek megbénítják az ide kúszó hímivarsejtek felét. A méh üregébe tehát már csak a rajtolók negyede érkezhet meg. A méh azonban további áldozatokat szed, így a petevezetékbe mindössze az indulók igen kis hányada úszhat fel.  

Amennyiben a petesejt még nincs a randevú helyszínén, a kis hímivarsejtek türelemmel várakoznak rá, akár 3-5 napig is.

Amikor a női ivarsejt is megérkezik, a legkitartóbbak ostrom alá vehetik. A győztes az lesz, aki elsőként érkezik. A kapu csak Ő előtte nyílik meg, csak Ő hatolhat be a petesejt belsejébe, s a tusa ezennel véget ér. A második hely már mit sem ér. Miután a két sejt egyesült, a petesejt falszerkezete megváltozik, s a többi hímivarsejt számára már áttörhetetlenné válik.

Mivel csak nagyon ritkán és rövid ideig van lehetőség a két ivarsejt egyesülésére, így kiemelkedően fontossá válik a fogantatásra esélyes nap, napok meghatározása.

Azt is érdemes tudnunk, hogy a termékeny időszakban a nő szervezete sokkal „barátságosabb” az érkező hímivarsejtekkel szemben, mint a hónap többi napján.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                            

Ugyebár a női ivarsejt egy, a hímivarsejt pedig öt napig életképes, így a termékeny időszak havonta 6 napra tehető. Természetesen ebben az időszakban is eltérő a fogamzás esélye.  Utódnemzésre egyértelműen a tüszőrepedés napján, illetve az azt megelőző 24 órában van a legnagyobb esély. Az ovuláció idejét szokás a termékenység 0. napjának nevezni, s innentől visszafele egészen a -6. napig van esélyünk a fogamzásra. Az ovulációtól számított +1. napon már gyakorlatilag reménytelen a várandósság létrejötte. (Mindezeken kívül azt is szem előtt kell tartanunk, hogy még egy tökéletesen rendszeres női ciklusban is 2-3 napos eltérések lehetnek a tüszőrepedés napját illetően.)

A fogamzás esélye az ovulációt megelőző napokban:

• - 0. nap: 33%
• - 1. nap: 31%
• - 2. nap: 27%
• - 3. nap: 14%
• - 4. nap: 16%
• - 5. nap: 10%      

A fogamzás legoptimálisabb napjának a százalékokkal ellentétben mégis a tüszőrepedés előtti nap tekinthető. A „randevú” idejét tehát erre az időszakra érdemes koncentrálni. Ugyan említettem, hogy a petesejt 24 óráig életképes, mégis van egy igen rövid szakasz az utolsó négy órában, amikor már az „öregedés”, azaz az elfajulás jelei mutatkoznak benne. Ilyenkor a petesejt még megtermékenyíthető, de az ebben a „túlérett” időszakban egyesülő sejtekben gyakrabban fordulnak elő osztódási zavarok, vagy a lassabb vándorlás miatt méhen kívüli terhességek, vetélések, avagy rendellenes magzatok. A fogamzás optimális napjának meghatározásával ezt a kockázatot is elkerülhetjük.

A „nagy nap” definiálására használatos módszereket és azok helyes alkalmazását a következő részben beszéljük meg.

Folytatás következik...

Éliás Eszter

Felhasznált irodalom:

Dr. Czeizel Endre - Felkészülés a családi életre

Dr. Papp Zoltán Szülészet nőgyógyászat tankönyve