A fogamzásra való felkészülés három hónapjának talán az egyik legnagyobb előnye, hogy lehetőségünk nyílik a magzatvédő vitamin, a folsav jótékony hatásait kihasználni. A vitamin ugyanis csak abban az esetben hat 100%-osan, ha már a megtermékenyülés előtti hónapokban feltöltjük a szervezet raktárait.

A B11 vitamin, más néven folsav előállítására az ember nem képes, így csak kívülről, táplálkozás útján vagy tabletták formájában juttathatja a szervezetébe.

A vitamin jelentősége abban áll, hogy az idegcső záródási rendellenességek, a koponya-agyhiány (anenkefália), és a nyitott gerinc (spina bifida) kialakulásának megelőzésében játszik szerepet.

A megtermékenyítést követő 15. napon fejlődik ki az ideglemez, melynek két széle fokozatosan közelít egymáshoz, míg végül egy „hengerré”, idegcsővé nem zárul össze. A cső felső részéből az agy, az alsóból pedig a gerincvelő alakul ki. A folyamatban az átalakulás sebességnek döntő szerep jut, ugyanis, ha a csővé formálódás időtartama lelassul, akkor a henger valamely végén a záródás elmaradhat, s így a cső bizonyos szakaszában nyitott lesz. A folyamat lelassulását részben a szervezetben lévő alacsony koncentrációjú folsav szint okozza. A magzatvédő vitamin hiányát helytelen táplálkozási szokások, illetve genetikai tényezők is okozhatják.

Egyes szülők sajnos örökíthetnek olyan géneket, melyek a folsav anyagcsere zavarát okozzák, s így a születendő gyermekükben nagyobb eséllyel fordulhat elő nyitott gerinc, vagy anenkefália. Ebben az esetben halmozódás is megfigyelhető, tehát ha a családban előfordult már ilyen jellegű anomália, akkor mindenképpen érdemes kikérni genetikus véleményét, hogy megtudjuk, mi milyen eséllyel adhatjuk át a hibás géneket.

Mint említettem, a környezeti tényezők, vagyis leginkább a táplálkozás játszik szerepet a velőcső záródási rendellenesség kialakulásában. Érdekesség például, hogy Írországban a fejlődési zavar előfordulása gyakoribb, mint más országokban. Igaz az is, hogy a szegényebb körülmények között élőknél több gyermek születik nyitott gerinccel vagy anenkefáliával, mint a jómódúaknál.

A folsavhoz szerencsére ma már könnyen hozzájuthatunk változatos étkezéssel, illetve vitamin készítmények segítségével! Legnagyobb mennyiségben a zöld zöldségekben lelhetünk rá erre a csodaszerre, azonban fontos tudnunk, hogy hőre érzékeny vitaminról van szó, ami melegítés, főzés hatására elbomlik, így a zöldségek, gyümölcsök nagy részét érdemes nyersen elfogyasztani.

Folsavat tartalmazó élelmiszerek:

• Zöld növények (kelbimbó, brokkoli, zöldborsó, káposzta)
• Cékla
• Barna rizs
• Barna kenyér
• Méz
• Tojássárgája
• Grapefruit
• Narancs
• Banán
• Sárgabarack
• Máj
• Élesztő
• Avokádó
• Olajos magvak

B11 vitaminszükségletünk normál esetben 0,4 mg, ez a várandósság alatt, illetve a tervezett fogamzás előtt a duplájára, 08 mg-ra nő. Sajnos még a 0,4 mg-ot is nehéz zöldségek és gyümölcsök formájában bejuttatni a szervezetbe, s mivel az emelkedett szükségletnek megfelelő mennyiséget szinte lehetetlen, így a várandósság alatt legbiztosabban a vitaminkészítmények segítségével pótolhatjuk a folsavat.  

A tablettás kiszerelések további előnye, hogy nem csak a táplálkozás hiányosságaira jelent megoldást, hanem a genetikai negatív hajlamot is korrigálhatjuk vele. A vitamin azonban csak abban az esetben jelent védő faktort, ha a kívánt fogamzás beállta előtt már legalább egy, de jobb esetben 3 hónapig szedtük a készítményt, és legalább a terhesség 12. hetéig folytatjuk is azt. Az idegcső záródás a terhesség 3.-4. hetében alakulhat ki, ez pedig nagyjából egybe esik az első havi vérzés elmaradásával, vagyis a terhesség észrevételével. Ekkora már a szervezet vitaminraktárainak dugig kell lennie.

Természetesen, ha nem készültünk a várandósságra és már a 3.-5. hétben járunk, mire tudomást szerzünk a fogantatásról, akkor is érdemes elkezdeni a folsavat illetve egyéb, a kismamáknak kifejlesztett vitaminkészítmény valamelyikét.

A folsav a súlyos szívrendellenességek, a vese és végtaghiányos fejlődési zavarok esetében is védelmet nyújt. A fogamzás előtti időszakban szedett folsav a súlyos fejlődési anomáliák kialakulásának gyakoriságát csaknem a felére csökkenti, így valóban kimondható, hogy a felkészülés legfontosabb lépése a magzatvédő vitamin szedése.

Sajnos ebből a szempontból hátrányosabb helyzetbe kerülnek azok, akik nem tervezték a terhességüket. Ennek kiküszöbölésére például az Amerikai Egyesült Államokban a liszthez már kötelezően hozzáadják a folsavat, így az ott élők szervezetébe biztosan bekerül a szükséges mennyiség még akkor is, ha terhességünket nem tervezték.

A velőcső záródási rendellenességeit a várandósság 16. hétében történő vérvizsgálat eredményeiből szűrik. Amennyiben az anyai vérben magasabb az AFP (alfa-fetoprotein) szintje, az gyanújel, és további vizsgálatokat kíván a biztos diagnózis érdekében.

Éliás Eszter

Felhasznált irodalom:

Dr. Czeizel Endre - Felkészülés a családi életre

Dr. Papp Zoltán - A Szülészet Nőgyógyászat tankönyve