A Magyar Kultúra Napja - 2013

1823. január 22.  Kölcsey Ferenc ezen a napon tisztázta le a Himnusz kéziratát. E nap 1989. óta a Magyar Kultúra Napjaként került ünnepeink sorába. Méltó alkalom – immár 24 éve – hogy megemlékezvén évezredes hagyományainkról, szellemi értékeinkről, figyelmünk előterébe kerüljenek - ha csupán egy napra is – a kultúra mindennapi „csinálói,” azok, kik nemzeti kincseink megőrzésével, közvetítésével, újat-teremtésével szolgálnak mindannyiunkat, téve szebbé, emberibbé, élhetőbbé a hétköznapokat. E kultúra-közvetítő munkásokat ünnepeljük január 22-én.

Mindezek jegyében tette ezt az idén a Magyar Kultúra Napján a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség ünnepi-szakmai Közgyűlése keretében, melynek a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja adott otthont.

A résztvevők Dr. Zeller Gyulának a Szövetség elnökének ünnepi beszédét követően Koltai Zoltán egyetemi docens, PTE-FEEK dékánhelyettes előadását hallgatták meg Pécsről, Európa Kulturális Fővárosáról 2010-2012 címmel. Az igen érdekes referátum egy Pécsett és Budapesten folytatott, több éves kutatás eredményeiről számolt be, vont le tanulságos következtetéseket, s fogalmazott meg jövőre szóló ajánlásokat.

A díjátadón a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség több évtizedes művészi munkásságáét, kiemelkedő kulturális, művészeti tevékenységéért, kultúraközvetítő szerepvállalásáért Elismerő Oklevelet adományozott a Pécsi Harmadik Színháznak. A díjat a kitüntetett képviseletében Vincze János igazgató, művészeti vezető, jászai-díjas rendező vette át.

A rendezvényen a Szövetség partneregyesületei kitüntető díjakat adtak át, így:

• A Pécs-Baranyai Kórus- és Zenekari Szövetség Elismerő Oklevelében részesítette Ivasivka Mátyás tanárt, zenepedagógus karnagyot.
• A Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete az általa alapított Lemle Géza díjjal 2012-ben Horváth Lászlóné Straub Évát, a Komlói Közösségek Háza és Színház intézményvezetőjét, igazgatóját tüntette ki. (Az oklevél mellé Pécs legmagasabb kulturális értéket képviselő termékét, Zsolnay vázát ajándékozták.
• A Baranyai Honismereti Egyesület Vókó Jánosnak és Hámori Istvánnénak adott át Elismerő Oklevelet, akik Pécs-Somogyról négy évtizeden át készítettek településtörténeti kutatást, gyűjtést, mely könyv formájában „Pécs-Somogy története” címmel jelent meg.
• A Baranyai Emberekért Szövetség Hohn Krisztina polgármester munkásságát díjazta Elismerő Oklevélben a Mánfa Fejlődéséért Egyesületben, a Baranyai Emberekért Szövetségben, s több más civil szervezetben végzett kiemelkedő szakmai tevékenységéért.

Két kitüntetett tevékenysége kapott hosszabb, részletező méltatást, amit a Pécsi Harmadik Színházról Simon István, a Magyar Népművelők Egyesülete kitüntetettjéről pedig Orcsik Ferenc fogalmazott meg. Ezeket az alábbiakban tesszük közzé.

Laudáció a Pécsi Harmadik Színházról

 „Van egy színház, amelyet minden fellengzés és túlzás nélkül a magyar dráma műhelyének nevezhetünk. A Pécsi Harmadik Színházról van szó, amely húsz éve kitart a maga elé tűzött célok mellett: a repertoár középpontjában mindig a magyar drámabemutatók álltak és állnak. Kezdő drámaírók és ma már klasszikusnak tekinthető szerzők újrajátszásai egyaránt megtalálhatók a színház műsorán. Nem beszélve arról, hogy Pécsett, e nagyvárosban a Harmadik Színház vállalja, hogy gyerekeknek is játszik, bemutatóik csaknem kivétel nélkül magyar szerzők művei” – Nánay István, jelenleg az egyik legelismertebb, ha nem a legelismertebb, legmérvadóbb színház-esztéta, kritikus írt így néhány éve a Jelenkor c. folyóiratban megjelent tanulmányában. Ennél tömörebben és frappánsabban aligha lehet megfogalmazni e színház munkásságát.

Valóban elmondhatjuk erről az intézményről, hogy a mai magyar drámairodalom egyik fellegvára, ahol otthonra talált Pilinszky János, Forgách András, Füst Milán, Kornis Mihály, Nádas Péter, Sultz Sándor, Kiss Judit Ágnes, Egressy Zoltán - akinek a SÓSKA, SÜLTKRUMPLI c. műve több mint tíz éve van a színház repertoárján s, tavaly novemberben a 108. előadást ünnepelhette az együttes! Továbbá természetesen kiemelt fontosságú Spiró György és szinte arculat-meghatározóként Örkény István.  Spiró CSIRKEFEJ c. drámájának Vincze János által rendezett reveláció-számba menő színrevitelével alapozta meg igazán máig tartó országos hírnevét és elismertségét a Pécsi Harmadik Színház. 

Spiró később ősbemutatóként adta a Harmadik Színháznak, illetve Vincze Jánosnak a SZAPPANOPERA és a KVARTETT c. művét, - ez utóbbi több, mint száz előadást ért meg, s több éven keresztül játszotta a tavaly megszűnt Budapesti Kamaraszínház is. A tervek szerint idén kerül bemutatásra Spiró új műve, a PRÍMA KÖRNYÉK c. komédia. 

Ha nem lenne már egy (Örkény Színház) Budapesten, a Pécsi Harmadik Színház nyugodtan felvehetné Örkény nevét, mert alig hiszem, hogy a Harmadikon kívül más teátrum is bemutatott volna annyi Örkény-művet, mint a Pécsi Harmadik: színre vitték a PISTI A VÉRZIVATARBAN, a KULCSKERESŐK, a FORGATÓKÖNYV, a MACSKAJÁTÉK, a TÓTÉK c. műveket, s az elmúlt évben a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából a Vincze által, Örkény műveiből – E KOR NEKÜNK SZÜLŐNK ÉS MEGÖLŐNK címmel – összeállított, ám egy önálló egészt képező, nagysikerű előadást, mely szinte összefoglalta Örkény munkásságát.

A bemutatók mellett szólni kellene a színház befogadó tevékenységéről, különös tekintettel a határon túli magyar színházak vendégjátékairól. Ez, a missziónak is felfogható vendégjáték-sorozat kiváltképpen a 2008 tavaszán elindított HATÁRTALAN VÁROS – HATÁRTALAN SZÍNHÁZ programsorozattal teljesedett ki, melynek nem titkolt célja volt a külhoni magyar társulatok megismertetése a pécsi közönséggel. Az utóbbi négy évben 12 határon túli társulat közreműködésével 26 produkcióból 95 előadást tartott a színház!

Szólni kellene továbbá a rengeteg vendégszereplésről, a hazaikon kívül a külföldi turnékról - Erdélytől az Egyesült Államokig; szólni kellene a számos fesztiválon, színházi találkozókon való sikeres szereplésekről, a díjak sokaságáról; szólni kellene a közönség-utánpótlás érdekében színre vitt nívós gyerekszínházi bemutatókról – és még sok mindenről, ami nem fér bele az idő-keretembe.

De mindenképpen szólni kell a színházat megálmodó, megalapító és több mint harminc éve működtető, a rengeteg nehézség, anyagi gond ellenére meg nem alkuvó színház-csinálóról, a Jászai Mari-díjas Vincze Jánosról. Ő formálta, alakította ki ezen teátrum egyéni arculatát, mely arculatot leginkább és legátfogóbban a produkciók szellemisége tükrözi. Előadásaiban gondosan tervezett és következetesen megvalósított alkotó munkával, a színházművészet korszerű eszközeit használva, a társadalmi valóság lényegi vonásainak és tendenciáinak művészi ábrázolását valósítja meg. Létezési formája a nyitottság; értékeket kínál, értékeket hoz létre és értékeket fogad be. 

Horváth Lászlóné Schraub Éva kulturális munkásságának bemutatása

A Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezete minden évben a Magyar Kultúra Napján, - a baranyai kultúra jeles személyiségéről elnevezett - Lemle Géza díjjal ismeri egy tagja kiemelkedő közművelődési, közösségszervezői tevékenységét. A díjat évenként egy fő kaphatja meg. Az egyesület elnöksége 2013. évben a Lemle Géza díjat Horváth Lászlóné Schraub Évának, - közismert nevén: Horváth Évának – a Komlói Közösségek Háza igazgatójának, az egyesület tagjának adományozza.

Horváth Éva, Komlón született, a város közismert kulturális-közéleti személyisége, művelődésszervező, művelődési menedzser, intézményvezető. 1980-tól dolgozik a közművelődésben, magasan képzett közművelődési szakember. Népművelés- magyar nyelv- és irodalom szakos általános iskolai tanár, később kiegészítő egyetemi diplomát szerzett a Pécsi Tudományegyetemen művelődési és felnőttképzési menedzser szakon. 

Jelentős szerepe volt a Komlói Közösségek Háza és Színház integrációjának kialakításában, az intézmény innovációjában. Évtizedeken keresztül lelkes támogatója a helyi művelődési közösségek fejlődésének. Több komlói és sikondai kulturális-művészeti fesztivál kezdeményezője, szervezője. A Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál Alapítvány kuratóriumi tagja, a fesztiválok koordinátora.

Menedzserként számos sikeres hazai és Európai Uniós pályázattal erősítette a helyi kultúra anyagi bázisát.

Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszert épített ki a megye szinte valamennyi közművelődési intézményével, segítette a környező kistérség települései kulturális életének fellendítését.

Társadalmi szerepvállalásai mellett részt vállalt a szakmai közéletben. Alapításától tagja, hosszú ideje elnökségi tagja a Magyar Népművelők Egyesülete Baranya Megyei Szervezetének, tagja a Pécs-Baranyai Kulturális Szövetség Választmányának.